Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)

A krónikák második könyve

19

Jéhú látnok megdorgálja Jósáfátot 1Jósáfát, Júda királya pedig sértetlenül tért vissza jeruzsálemi palotájába. 2Ekkor elébe ment Jéhú látnok, Hanání fia, és ezt mondta Jósáfát királynak: A bűnöst kellett segítened, és az Úr gyűlölőit szeretned? Ezért szállt rád az Úr haragja.1Kir 21,20  3Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.2Krón 17,3-6
  Jósáfát bírákat rendel a nép élére 4Ezután Jósáfát Jeruzsálemben maradt. De újra meg újra kiment a nép közé, Beérsebától fogva egészen Efraim hegyvidékéig, és megtérítette őket őseik Istenéhez, az Úrhoz. 5Bírákat nevezett ki az országban, Júda minden erődített városában, városról városra, 6és ezt mondta a bíráknak: Gondoljátok meg jól, hogyan jártok el, mert nem embereknek, hanem az Úrnak a megbízásából ítélkeztek, és ő ott lesz mellettetek, amikor ítéletet hoztok.5Móz 1,16-17; Zsolt 82  7Rettegjetek hát az Úrtól, és vigyázzatok, hogyan jártok el, mert Istenünk, az Úr nem tűri a hamisságot, a személyválogatást és a vesztegetés elfogadását!5Móz 10,17; 1Pt 1,17  8Jeruzsálemben is nevezett ki Jósáfát lévitákat, papokat és izráeli családfőket az Úrra tartozó ügyeknek és a jeruzsálemi lakosok peres ügyeinek az intézésére.5Móz 17,8-9  9Ezt parancsolta nekik: Így járjatok el az Úr félelmében, hűséggel és tiszta szívvel: 10Bármilyen peres ügyet terjesztenek elétek honfitársaitok, akik a maguk városaiban laknak, legyen az vérontás, törvény, parancsolat, rendelkezés vagy ítélkezés, figyelmeztessétek őket, hogy vétkessé ne váljanak az Úr előtt, és az ő haragja rátok és honfitársaitokra ne szálljon. Így járjatok el, és akkor nem vétkeztek! 11Az Úrra tartozó minden dologban Amarjá pap lesz a vezetőtök, a királyra tartozó minden dologban pedig Zebadjá, Jismáél fia, a Júda házából való fejedelem. Tisztviselőként a léviták állnak rendelkezésetekre. Tegyétek a dolgotokat bátran, az Úr pedig legyen a jókkal!

20

Az Úr megszabadítja Jósáfátot a móábiaktól és az ammóniaktól 1Történt ezek után, hogy hadba vonultak Jósáfát ellen a móábiak és az ammóniak a meúniak egy részével együtt. 2Amikor megérkeztek, és jelentették Jósáfátnak, hogy a tenger túlsó széléről nagy sokaság jön ellene Edóm felől, és már Hacecón-Támárban, azaz Én-Gedíben vannak, 3megijedt Jósáfát, az Urat kezdte keresni, és böjtöt hirdetett egész Júdában.2Krón 15,12  4Összegyülekeztek a júdaiak, hogy segítséget kérjenek az Úrtól. Júda összes városából is eljöttek, hogy az Úr segítségét kérjék. 5Jósáfát pedig kiállt Júda és Jeruzsálem egész gyülekezete elé az Úr házánál, az új udvar előtt, 6és ezt mondta: Uram, őseink Istene! Te vagy az Isten az égben, és te uralkodsz a népek minden királyságán! A te kezedben van az erő és a hatalom, és senki sem állhat meg veled szemben.1Krón 29,12  7Istenünk, te űzted ki ennek az országnak a lakóit néped, Izráel elől, és örökre odaadtad azt barátod, Ábrahám utódainak.1Móz 12,7; Ézs 41,8  8És itt laktak, itt építettek neved tiszteletére szentélyt, és ezt mondták: 9Ha majd veszedelem, fegyver, ítélet, dögvész vagy éhínség tör ránk, megállunk ez előtt a templom előtt és te előtted, mert a te neved ebben a templomban van; és ha segítségért kiáltunk hozzád nyomorúságunkban, hallgass meg, és szabadíts meg minket!2Krón 6,28-30  10De látod, az ammóniak és móábiak, a Széír-hegység lakói, akik között nem engedted átvonulni az izráelieket, amikor Egyiptomból jöttek, és így kikerülték, és nem pusztították el őket,5Móz 2,4-5.9.19  11ezek most azzal fizetnek nekünk, hogy ellenünk támadnak, és el akarnak űzni a birtokodról, amit nekünk adtál. 12Istenünk, büntesd meg őket! Mert tehetetlenek vagyunk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támadt; nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Csak rád tekintünk!Zsolt 121
  13Eközben a júdaiak valamennyien ott álltak az Úr színe előtt kicsiny gyermekeikkel, feleségeikkel és fiaikkal együtt.
  14Akkor kiáradt az Úr lelke a gyülekezet jelenlétében Jahazíélre, aki Zekarjá fia, az Benájá fia, az Jeíél fia, az Mattanjá fia, Ászáf fiai közül való lévita volt,2Krón 15,1  15és megszólalt: Figyeljetek, egész Júda és Jeruzsálem lakói meg te, Jósáfát király! Ezt mondja nektek az Úr: Ne féljetek és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti háborútok ez, hanem az Istené!2Móz 14,13-14  16Holnap induljatok ellenük! Ők a Cíc-hágón vonulnak majd föl, és a völgy végénél, a Jerúél-puszta előtt találkoztok velük. 17Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr! 18Ekkor Jósáfát arccal a földig hajolt, és Júda meg Jeruzsálem lakói mindnyájan leborultak az Úr színe előtt, és imádták az Urat. 19A keháti és kórahi léviták pedig fölálltak, és egyre hangosabban dicsérték az Urat, Izráel Istenét.
  20Kora reggel fölkeltek és kivonultak Tekóa pusztájába. Amikor kivonultak, előállt Jósáfát, és ezt mondta: Hallgassatok rám, Júda és Jeruzsálem lakói! Higgyetek Istenetekben, az Úrban, és megmaradtok! Higgyetek prófétáinak, és boldogultok!Ézs 7,9  21Miután tanácskozott a néppel, fölállította az Úr énekeseit, akik szent öltözetben dicsérték őt, és az arcvonal előtt vonulva így énekeltek: Adjatok hálát az Úrnak, mert örökké tart szeretete!1Krón 16,34; Zsolt 136; Józs 6
  22Amikor elkezdték az ujjongást és a dicséretet, az Úr lázadókat támasztott a Júdára támadó ammóniak, móábiak és a Széír-hegység lakói között, és ezért vereséget szenvedtek.Bír 7,22; 1Sám 14,20  23Az ammóniak és a móábiak a Széír-hegység lakóira támadtak, hogy kiirtsák és elpusztítsák őket. Amikor végeztek Széír lakóival, egymás pusztulását segítették elő.
  24Mire a júdaiak a pusztai őrhelyhez érkeztek, és a sokaság felé fordultak, már csak az elesettek holttesteit látták ott a földön; nem menekült meg senki sem. 25Akkor odament Jósáfát és hadinépe, hogy összeszedjék a zsákmányt. Tömegével találtak náluk fölszerelést, ruhákat és értéktárgyakat. Annyi zsákmányt szereztek, hogy el sem bírták. Három napig szedték össze a zsákmányt, olyan sok volt. 26A negyedik napon összegyülekeztek a Beráká-völgyben, hogy ott áldják az Urat. Ezért hívják azt a helyet Beráká-völgynek még ma is.
  27Azután Jósáfát vezetésével visszatért valamennyi júdai és jeruzsálemi. Örömmel tértek vissza Jeruzsálembe, mert örömöt szerzett nekik az Úr: megszabadította őket ellenségeiktől. 28Lantokkal, citerákkal és harsonákkal vonultak be Jeruzsálembe az Úr házához. 29Az Istentől való rettegés fogta el valamennyi ország királyságát, amikor meghallották, hogy az Úr harcolt Izráel ellenségei ellen. 30Ezért békében élt Jósáfát országa, mert Istene nyugalmat adott neki mindenfelől.2Krón 15,15
  Jósáfát halála 31Így uralkodott Jósáfát Júdában. Harmincöt éves volt, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya. 32Apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr. 33Csak az áldozóhalmok nem szűntek meg, mert a nép nem ragaszkodott szívből ősei Istenéhez.
  34Jósáfát egyéb dolgai elejétől a végéig meg vannak írva Jéhúnak, Hanání fiának történeteiben, amelyeket fölvettek az Izráel királyairól szóló könyvbe.
  35Azután társult Jósáfát, Júda királya Ahazjával, Izráel királyával, aki bűnös dolgokat vitt véghez.1Kir 22,52-54  36Azért társult vele, hogy hajókat építsenek, amelyeknek Tarsísba kellett volna menniük. A hajókat Ecjón-Geberben építették. 37Elíézer azonban, a márésái Dódaváhú fia így prófétált Jósáfát ellen: Mivel társultál Ahazjával, összezúzza művedet az Úr! Össze is törtek a hajók, és nem tudtak eljutni Tarsísba.