A zsoltárok könyve
40-41. zsoltár

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)

A zsoltárok könyve


40

Hálaadó ének 1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. 3Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és az iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. 4Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az Urat, és bíznak benne.Jel 14,3  5Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz. 6Uram, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. Szeretném hirdetni és elmondani, de több annál, mint amit fel tudnék sorolni. 7Véresáldozatban és ételáldozatban nem telik kedved: nyitott fület adtál nekem. Égőáldozatot és vétekáldozatot nem kívánsz.1Sám 15,22; Zsid 10,5-9  8Akkor így szóltam: Íme, megjelentem, a könyvtekercsben írva van rólam. 9Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem, törvényed szívemben van. 10Hirdetem igazságodat a nagy gyülekezetben, és nem zárom be számat, jól tudod, Uram! 11Igazságodat nem rejtegetem szívem mélyén, hanem beszélek hűségedről és szabadításodról. Nem titkolom el szeretetedet és hűségedet a nagy gyülekezet előtt. 12Uram, ne vond meg tőlem irgalmadat, szereteted és hűséged őrizzen szüntelen! 13Mert annyi baj vett engem körül, hogy megszámlálni sem lehet. Bűneim büntetése utolért engem, áttekinteni sem tudom őket, számosabbak hajam szálainál, és a szívem is elhagyott engem. 14Légy kegyelmes, Uram, és ments meg, Uram, siess segítségemre! 15Szégyenkezzen, piruljon mindenki, aki életemet el akarja venni! Riadjanak vissza, és érje gyalázat azokat, akik bajomban gyönyörködnek! 16Rettegjenek szégyenükben, akik hahotázva beszélnek rólam! 17Örüljenek és örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek! Akik szabadításodra vágyódnak, hadd mondhassák mindig, hogy nagy az Úr! 18Elesett és szegény vagyok, de gondol rám az Úr! Te vagy segítségem és megmentőm, Istenem, ne késlekedj!


41
Elhagyott beteg könyörgése 1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Úr.Péld 14,21; Mt 5,7  3Az Úr megőrzi, és életben tartja, boldog lesz a földön, nem engedi át ellenségei dühének. 4Az Úr enyhülést ad betegágyán, jobbulást ad neki, valahányszor betegen fekszik. 5Ezt mondom: Uram, légy kegyelmes hozzám! Gyógyíts meg engem, mert vétkeztem ellened! 6Ellenségeim rosszat mondanak rólam: Mikor hal már meg, mikor vész ki a neve? 7Aki eljön meglátogatni, hiábavalóságot beszél, szívében összegyűjt minden rosszat, azután kimegy az utcára, és kibeszéli. 8Mindazok, akik gyűlölnek, egymás közt sugdolóznak, és rosszat gondolnak rólam: 9Gyógyíthatatlan betegség támadta meg, nem kel föl többé onnan, ahol fekszik! 10Még a legjobb barátom is, akiben megbíztam, aki velem együtt evett, az is ellenem támadt.Jn 13,18  11De te, Uram, légy kegyelmes, segíts fel engem, hadd fizessek meg nekik! 12Abból tudom meg, hogy kedvelsz, ha nem ujjonghat rajtam ellenségem, 13engem pedig megtartasz, mert feddhetetlen vagyok, és színed elé állítasz örökre. 14Áldott az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen.Lk 1,68