Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014)

A zsoltárok könyve

7

Ártatlan ember imádsága 1Dávid éneke, amelyet a benjámini Kús miatt énekelt az Úrnak. 2Uram, Istenem, hozzád menekülök! Szabadíts meg üldözőimtől, és ments meg engem, 3hogy szét ne tépjenek, mint az oroszlán, szét ne szaggassanak menthetetlenül. 4Uram, Istenem, ha ilyeneket tettem: ha álnokságot követtem el,Jób 31  5ha rosszul bántam jóakarómmal, ha kifosztottam, aki ok nélkül bántott, 6akkor ellenség üldözzön és érjen utol engem, tiporja földre életemet, tapossa porba dicsőségemet! (Szela.) 7Uram, lépj elő haragodban, szállj szembe dühös ellenségeimmel! Kelj föl, szolgáltass igazságot nekem! 8Gyülekezzenek köréd a népek, te pedig foglalj helyet fölöttük a magasban! 9Az Úr ítéletet tart a népek fölött. Adj nekem igazat, Uram, hiszen igaz és feddhetetlen vagyok! 10Vess véget a bűnösök gazságának, és bátorítsd az igazat, szívek és vesék vizsgálója, igazságos Isten!Jer 11,20; Jel 2,23  11Az én pajzsom az Isten, aki megszabadítja a tiszta szívűeket. 12Igaz bíró az Isten, olyan Isten, aki mindennap büntethet. 13Már megint kardját élesíti a gonosz, íját feszíti, és céloz.5Móz 32,41; Jsir 2,4  14Pedig őt találja el a halálos fegyver, a tüzes nyilak, amelyeket készít. 15Ha rosszakarat fogan meg benne, nyomorúságot hordoz, és csalódást szül!Jób 15,35  16Vermet ás, jó mélyet, de maga esik a gödörbe, melyet készített.Péld 26,27  17Visszahárul fejére a nyomorúság, erőszakossága saját fejére száll. 18Hálát adok az Úrnak, mert igaz, zengem a felséges Úr nevét.

8

A Teremtő és az ember 1A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. 2Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! 3Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.Mt 21,16  4Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, 5micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?Jób 7,17; 1Móz 1,27-28; Zsid 2,6-8  6Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. 7Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: 8a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, 9az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak. 10Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!